Az emberiség fennállása, vagyis két lábon járásunk óta van tudomásunk gerincbetegségekről. Gyakoriságuk az utóbbi években jelentősen megnőtt, népbetegséggé vált.

A gerincfájdalom többnyire nem elkerülhetetlen sorscsapás, hanem sok esetben helytelen tartás, mozgás, életmód következménye.

Kétségtelen, hogy gyakran örökölt tényezők, fizikai túlterhelés lényeges elemek egyes gerincbetegségek kialakulásában, de az is kétségtelen, hogy megfelelő életmóddal mindenki sokat tehet a gerincpanaszok megelőzése érdekében, különösen azok, akiknél ilyen hajlamosító tényező fennáll. Sokkal könnyebb megelőzni a bajt, mint meggyógyítani!

Először a gerinc felépítését, működését, valamint a leggyakoribb gerincelváltozásokat ismertetjük. Kitérünk arra, hogy mit tehetünk ezek megelőzése és kezelése érdekében. Részletesen, rajzokkal illusztrálva ismertetjük, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket naponta elkövetünk, illetve melyek a gerinckímélő testtartások a mindennapi életben. Végül, de nem utolsósorban olyan gyógytorna-gyakorlatokat gyűjtöttünk össze, amelyek naponta, otthonában végezve segítenek a gerinc és a környező izomzat karbantartásában.

Magyarország felnőtt lakosságának közel 80%-a szenved derékfájdalomtól, a középkorúak jó része leginkább emiatt kerül betegállományba. Azok az emberek, akiknek feszesek a hátizmaik, porckorong károsodásuk, csontritkulásuk, fejfájásuk, isiászuk vagy egyéb gerincpanaszuk van, sokat szenvednek a fájdalomtól. E panaszok oka gerincbetegség, vagy testtartási, mozgási rendellenesség. Mivel a tartási rendellenességek már serdülőkorban is észlelhetök, korai felismerésükkel és kezelésükkel a későbbi, a gerinc helytelen terheléséböl fakadó, maradandó elváltozások és panaszok megelőzhetők.

A derékfájás a világ számos országában az egyik leggyakoribb panasz. Angliában például évente 10 millió munkanap kiesését okozza és az e betegségben szenvedők kezelési költsége meghaladja a 60 millió fontot. Az Egyesült Államokban a derékfájás 5,4 millió amerikait tesz munkaképtelenné és ez évente 20 milliárd dollár költséget jelent az amerikai gazdaságnak. Svédországban 1952 és 1982 között a mozgásszervi elváltozások miatt leszázalékolt betegek száma 290%-kal nőtt. E betegek csaknem valamennyien derékfájdalom miatt lettek rokkant nyugdíjasok. Ugyanezen idő alatt szív- és keringési betegség miatt 33%, elmebetegség következtében 9%, légzőszervi megbetegedések miatt “csak” 39%-kal nőtt a rokkant nyugdíjasok száma. Hazánkban ilyen felmérések nem történtek, azonban ha lennének, valószínűleg még ennél is szomorúbb képet mutatnának.

Az utóbbi években megdöbbentő hazai felmérések szerint a panaszmentes magyar ifjúság orvosi vizsgálatakor a gyermekek, fiatalok mintegy 2/3 részében a gerinc rendellenességei megtalálhatók. Ezek a rendellenességek - az ehhez társuló környezeti ártalmakkal együtt - az életkor előrehaladtával kialakuló kopásos gerincbetegségek melegágyai. Ezek a betegségek rendkívül sok fájdalmas órát, napot, évet, s ami még ennél is fontosabb - nemcsak az egyénnek, hanem az egész magyar társadalomnak - nagyon nagyszámú munkaképtelenséget, keresőképtelenséget okoznak. Ha a betegség már kialakult, hosszasabb és nehezebb a karbantartása, gondozása, mint a meglévő gerinc rendellenesség (de még nem kialakult porckopás) esetén a gerincbetegségek megelőzése.

Ez a kiadvány a gerinc felépítését, működését mindenki számára közérthető nyelven ismerteti. A témában különösen jártas szerző nemcsak a leggyakoribb gerincbetegségekkel ismerteti meg az olvasót, hanem életmódbeli tanácsokat ad a betegségek megelőzésére is. Az illusztrációval is kísért, gyógytornász szakmai közreműködésével összeállított gyakorlatok segítenek a helyes testtartás, a megfelelő izomzat kialakításában.

Gerincbetegek és jövendő gerincbetegek, tehát szinte mindenki számára (kinek nem volt még derékfájdalma az élete során?) ajánlom e kis füzet alapos áttanulmányozását, a benne foglaltak megfontolását és a mindennapos gerinctornát.