A zárt keringési rendszerünk részei: szív, a szívből kiinduló artériák (verőerek) elágazásai: a hajszálerek (kapillárisok) és a szívbe futó gyűjtőerek(vénák) vagy visszerek.

Fő mozgatója a motorja: vagyis a szív, ami két félre (jobb és bal) oszlik. Saját ingerképző és ingerületvezető rendszere van. Elektromos áramot termel - az áram elektródákon történő elvezetése : az elektro-cardiogram-népies nevén: EKG görbe.

Négy üregű szívünk két pitvarból és két kamrából épül fel.

A szívből indul ki a két vérkör :

• kisvérkör (tüdővérkör)
• nagyvérkör (testvérkör).

A szív artériái un. végartériák. Közöttük semmiféle összeköttetés nincs, ezért kritikus a helyzet, ha a szívet ellátó erek (koszorúerek, vagy koronáriák) sérülnek, záródnak el, vagy bennük jön létre meszesedés, érfalra történő zsír, nikotin stb. lerakódás.

A szív percenként kb. 70 - szer húzódik össze, és egy összehúzódással kb. 70 ml vért pumpál az artériákba ahol hullámszerűen halad tovább. Ez az érverés formájában érzett lüktetés a főverőereken - annak tapintása - a pulzusod.

A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körbe a tested.

A vér egyirányú áramlását a szívbillentyűk : (vitorlás vagy hártyás és a zsebes vagy félhold alakú billentyűk biztosítják.

A testünkben kb. 5-6 liter vér kering és az oxigént szállító vörösvértestektől piros színű a hemoglobin vastartalma miatt. A vörösvértestek csupán 4 hónapig élnek de ez alatt 1500 km-t tesznek meg.

Az ember szíve az egyén félig zárt ökle nagyságának felel meg.

Egy életen át - a fogamzástól számított 4. héttől, a halál előtti néhány percig - működik szakadatlan, soha nem pihen. Ha leáll az élet is megszűnik általa.